Képregényszféra

Az elmúlt évtizedben újra fellángolt a rajongásom, leginkább napjaink képregényfilm dömpingjének köszönhető. Első ízben a régi kiadványaimat olvastam újra és még időben beszereztem a kimaradt időszak darabjait is. Mára már igen bele kell nyúlnia valakinek a zsebébe, nulláról akarja kezdeni az egészet. Én még időbe eszméltem fel. Eleve költséges mulatságnak tűnik, köszönhetően annak, a kiadók mindent megtesznek annak érdekében, igazi minőségi kiadványok kerüljenek elénk. Így elfelejthetjük a Semic egykori egyre romló minőségű kiadványait. Kellően vigyázunk rájuk és erre a célra kapható tasakokban tároljuk gyűjteményünket, nem csak a sérülés lehetőségét minimalizáljuk, hanem hosszú évek után növekedhet értékük. Egyáltalán nem tűnik pénzkidobásnak, amennyit rászánnunk. Bővebben folytatom.

fantom-1

A legismertebb címek a világon egyértelműen Amerikából származnak. Azért Európa is büszkélkedhet igazán méltán emlékezetes figurákkal. A hősök bemutatását leginkább történelmi személyekről mintázták és a kalandregények környezetébe helyezve mutatták be őket, ezáltal jóval földhözragadtabb történeteket kaptunk. Egyik igazán meghatározó példája ennek számomra Lee Falk 1936-ban megálmodott alakja, Fantom volt. Kitalálója és megalkotója amerikai is, annak ellenére sokat merít skandináv történetekből. Frank Miller Sin City-jéhez hasonlóan többnyire fekete-fehérek a panelek és részletesen kidolgozottak a rajzok. Nagyon ritkán a meztelenség is előfordul az oldalakon, ezeket viszont sosem érezni öncélúaknak. Inkább a történet fontos kellékei, nagy néha meg a természetességet kívánják ábrázolni vele.

fantom-2

Az évek előrehaladtával elég hiteles mitológiát kapott a karakter. A női szereplők szintén fontos részei Fantom életének és az ő jellemeik is kellően kidolgoztak általában. Az igazságot szolgáltató tevékenységet egy életre szóló hivatásként mutatja be, melyet apáról fiúra adnak át egymásnak. A jelen történetei mellett rengeteg krónika is szól a felmenőkről, egészen a legelső eskü letételének alapjaiig visszamenőleg. A Fantom az afrikai dzsungelben él, Bengáliában a Halálfejes barlangban, melyet a Bandár nevezetű pigmeus törzs véd. Közben állandóan utazó, világlátott ember. Művelt, harcképzet és edzett, mégis jellegzetesebb inkább a hagyományos küzdőstílusa. Legnagyobb ellensége a Singh Testvériség nevezetű kalózklán. Önállóak kalandjai, azért valamennyire összefüggnek egymással.

fantom-3

Fantom a Kandi-lapokon felnövő hazai generációnak se lehet teljesen ismeretlen. 24 számot ért meg a magyar Semic kiadásában mindössze. Viszont lelkes honosítóknak hála elég sok izgalmas és érdekes története elérhető, jobban megismertetve a karakter erényeit velünk. A félresikerült adaptációk se kerülhette el ezt a klasszikus hőst sem, akinek kalandjai mai napig rendületlenül íródnak, így kiváló sorozatos alapanyag lehetne belőle. Viszont két esetben is rosszul nyúltak a karakterhez (amiről tudok). Először egy mozifilmben, 1996-ban Billy Zane személyesítette meg a Fantomot (’40-es és ’60-as években egy-egy önálló tévéfilmet, ’80-as, ’90-es években rövid életű rajzfilmsorozatot már kapott a karakter). Érdekes mód megnyerték Catherine Zeta-Jones-t is egy szerepre a filmben, mégsem lehet az egészről elmondani, méltán nyúltak az alapanyaghoz. 2009-ben a kanadaiak is megpróbálkoztak egy az alapanyagtól teljesen elrugaszkodó mini-sorozattal, ami számomra sokkal rosszabb élmény volt, mint az előbb említett film. Megérdemelne egy normális feldolgozást végre-valahára ez a karakter, amely megelőzte a DC és Marvel szuperhősök hajnalát azelőtti felbukkanásával.

dc-comics-1

A szuperhősök elmúlt és jelenkori korszakai mostanra megkerülhetetlen tényezővé váltak. Képernyőn keresztül sokáig a DC rajzfilmjei és sorozatai voltak melyek meghatározóvá tették a heroikus alakokhoz való viszonyulásunkat. Sajnos a magyarul kiadott Superman és Batman képregények a ’90-es években inkább válogatásszerűek voltak, mint lineáris történetmesélést tartotta volna a Semic figyelem előtt, így igen nagy lukak tátonganak rengeteg karakter és fontosabb szálak terén. A DC kiadóra jellemző volt évtizedekig, hogy az öregedő karaktereket úgy modernizálják, megteremtenek egy új univerzumot az adott kornak megfelelően létrehozott karaktereik számára. Ezzel téve hivatalossá az új univerzumot, közben a régiről se megfeledkezve. A multiverzum túlburjánzást 1986-ban igyekeztek orvosolni, kizárólag egy univerzumba létezzen az összes karakter, ez volt a kiadó első igazi nagy rebootja.

dc-comics-2

Manapság ettől az első hivatalos DC eseménytől számítjuk a szuperhősök új korát. Batman és Superman (meg a többi közismert és ismeretlen hős) eredettörténetét innen számítjuk. Az ezt követő események viszont többször ezen anomáliák előszedésével zajlottak le újra és újra. 2011-ben érkezett a nagy váltás és az New52-es korszakkal próbálták teljesen modernizálni a karaktereket, amit tavaly (vagyis 2016-ban) Rebirth címen szépen visszacsináltak. Tévében és egészestés rajzfilmek képében elég előkelően teljesítenek az adaptációk, míg mozivásznon igyekszik kapkodva beérni a konkurenciát, miközben saját magának tesz ezzel szépen keresztbe a adaptálási jogokat évtizedek óta birtokló Warner stúdió.

marvel-1

Mind adaptáció és képregényvilág felépítésében inkább nálam kimagaslóan a Marvel jeleskedik. Kedvelem a DC vagy más kiadó sötét, komor történeteit is, mégsem tudnak ahhoz olyan jól hozzányúlni a stúdiók, mint a könnyebben fogyasztható, szórakoztató történetekhez. Nem véletlen, hogy jobban kedvelem a Marvel kiadót. Stan Lee egy annyira komplex univerzumot álmodott meg a ’60-as években, amely még a mai napig kellően érdekes és emberközeli tud maradni. Az akkoriban új karakterek és csapatok mellett a ’40-es években megalkotott figurákat is visszahozott a köztudatba. És több, mint félévszázada bővül és formálódik ez az univerzum. A multiverzum fogalma itt is felelhető, mégis okosabbnak érzem a kitalálását. Első sorban sokáig egy Whar If…? nevezetű rendszeres kiadványnak köszönhetően ismerhettük meg az alternatív univerzumokat, Uatu, a Szemlélő elmondásai alapján, aki a Fantasztikus Négyes hasábjain jelent meg először.

marvel-2

Vannak felvetett koncepciók, amik először mini-sorozatként indultak, későbbiekben teljes sorozatként kinőve magukat. Létrehozva különböző alternatív világokat. Legismertebbek: Marvel 2099, MC2 vagy az egyik legismertebb az Ultimate. Utóbbi viszont sokszorosan kinőtte magát a többi közül. Újraértelmezett karaktereket (többnyire túl leegyszerűsítve őket vagy kiforgatva alapjaiból), mégis a legtöbbre inkább furcsán reagálunk, esetleg elég jól ismerjük a klasszikus 616-os énjüket. Azért voltak pozitív változtatások (pl. May néniből egy életerősebb karaktert faragtak), viszont a negatívumok is voltak hasonló mennyiségben, amik kioltották egymást, így kicsit sematikusan állok ehhez az univerzumhoz, hiába voltak bőven kiemelkedő pillanatai.

marvel-3

A DC mintájára a Marvel is úgy határozott, hogy ideje ráncba szednie a karaktereit és 2015-ben egyesítette a klasszikus 616-os és Ultimate világ valamennyi karakterét egyugyanazon univerzumba. Tavaly óta meg elindította azt a tendenciát, a jelenleg a moziban futó jelentősebb eseményeit újraéleszti, így szinte éves szinten alkalmazva egy instant reboot-ot, amivel az eladási listákat kívánta növelni, mégis az ellenkezőjét érte el a lineáris megjelenést felrúgó kapkodásával. Így egy-egy esemény végét azelőtt megismerhetik az olvasók, mielőtt lezárulna az, ezzel rúgva a kiadó magának egy méretes öngólt. Míg az előre megtervezett mozis hosszútávú Disney produkciók legnagyobb eseményi 3 év múlva véget érnek. Ebből a szempontból nagyon rossz tendenciát követ a Marvel.

spawn

Ne feledkezzünk meg a kisebb kiadó közismert karaktereiről se, mint Todd McFarlane által megálmodott Spawn. Az Image kiadó leghíresebb karaktere, mely 1997-ben kapott egy mozis adaptációt, amely igencsak félrement és az HBO is csinált egy rajzfilmsorozatot a pokoli ivadékról, mégis mai napig várat magára egy igazán méltó feldolgozás, aminek a forgatókönyvét, elmondása szerint McFarlane mai napig csiszolgatja. A képregénysorozata elég komplex. egymásra épülő számokból áll, amelyet legjobb a legelejétől olvasni, tényleg értsünk mindent belőle. Elég mély karakterábrázolása van. Sokan nehezményezik viszont, nem igazán halad a történet, hanem Spawn gondolatait teszi ki egy-egy füzet (a küllemen kívül itt is felfedezhető Batman párhuzam). Mégis inkább egyfajta anti-hősként tekinthetünk rá, mivel lelke mélyén is inkább démon, mint az egykori ember.

transformers-gijoe

Vannak olyan csapatok, alakulatok, fajok, világok, melyek mai napig a köztudatban vannak, mégsem kapják meg a megérdemelt bánásmódot minden téren. Az egyik ilyen a Transformers, melynek a világát remekül kidolgozta a Marvel a ’80-as években, mégsem tudtak az azóta helyüket átvett kiadók normálisan meglovagolni (DW, IDW). Valahogy hiányzik az egészből a lélek, ami miatt anno megszerettem ezeket a robotokat. Az adaptációk terén se jobb a felhozatal. Kezdve az anime feldolgozásoktól a Bay fél mozifilmekig, semelyik sem képes a koncepció lényegét felszínre hozni. Előbbi túl bugyután kezeli a szériáit, mint utóbbi inkább a jól megkomponált látványorgiába merül ki.

tmnt

Sajnos hasonló sorsra jutott a jobb napokat megélt G.I. Joe szintén. A képregényekből nyilván a Marvel időszakából valóak a jobbak, a  80-as évekbeli rajzfilmsorozatot jobban ismerem. Önálló történetek ellenére azért minimális változás felelhető a szériában, amelyet még egy egészestés rajzfilmsorozattal is átkötöttek szépen. A vásznon viszont kapott egy semmitmondó előzmény részt és egy egyszer nézhető folytatást. Mégis legfájóbb mind közül a Tini Nindzsa Teknőcökhöz való hozzáállás manapság mozivásznon. Eredetileg a Frank Miller Fenegyerekének mintájára készült, felnőttesebb, komorabb, maró humorral tarkított szériának indult, amit a sok kiadó váltás hűen megőrzött a mai napig. A nagyközönség felé való nyitáshoz a rajzfilmsorozat könnyedebb, könnyen fogyaszthatóvá vált. Mi ezeket a teknőcöket ismerhetjük. És képregényes megjelenésben is a Semic kiadásában és jelenleg a Kingpinében is ezen tévés szériák képregény változatai érhetőek el magyarul, míg az original  szériával csak eredetiben találkozhatunk.

usagi

Ne feledkezzünk meg Stan Sakai népszerű antropomorf karakteréről sem, Usagi Yojimbo-ról. Egy létező személyről lett mintázva és a feudális Japán kultúráját tökéletesen bemutatja és kellően komolyan, mégis szórakoztatóan bemutatva a ronin szamuráj történeteit. Már két teknőc tévés szériában is volt visszatérő vendégszereplő. Vásznon legjobban animációs film formában működhetne a bemutatása. Világa kellően kidolgozott és korhű. Végül (nem utolsó sorban) a messzi-messzi galaxisba is látogassunk el. Először a Marvel folytatta még a ’70-es, ’80-as években Luke Skywalker történetét. Mikor átkerült a Dark House-hoz a képregényszéria, elkezdték azóta több százas darabszámú könyvsorozatokat átdolgozni és újabb történetekkel kiegészíteni ezen világot. Ezek a formátumok végül a 2015-ös Marvel-hez való visszakerülésükkel Legendák kategóriába kerültek, helyet biztosítva jelenleg futó Új Kánonak. Szerintem elég felszínesek ezek a füzetek az alapanyaghoz képest (Dark House képregényeit ismerem leginkább), viszont a Marvel aktuális ongoing szériáiról viszont egyelőre még nem tudok nyilatkozni.

the_walking_dead

A tévéképernyőn is akad egy széria, amit szinte mindenki ismer. Ez a Walking Dead. Az adaptációról és a képregényről vegyesek az érzéseim. Előbbinél a készítőket hibáztatom, míg utóbbinál elég felületes a karakterábrázolást, így esélyem sincs senkivel azonosulni. Ezzel ellentétben Robert Kirkman másik szériája, az Outcast-tal eddig meg vagyok elégedve maximálisan, közben a piloton és az első füzeten kívül nem tudok róla semmi többet, mégis jobban belopta eddig magát a szívembe, mint Rickék kálváriája. Tervben vannak továbbá olyan képregények elkezdése, mint az olasz Dylan Dog, amiből állítólag készül a pilot vagy noiros hangulatú Blacksad. Mai napig megjelenik egy-egy újabb kötet olyan közismert füzetekből is a franciáktól, mint az Asterix vagy a Lucky Luke.

u.i.: Mindezek pótlása a könyves terveim rovására megy, amikből a Trónok Harca lesz majd a sorozat véget értével a legsürgetőbb.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s