Ghost in the Shell – Élőszereplős remake első teasere

Mehérkezett Scarlett Johansson-nal készült feldolgozás első videója, mely pár jelenetet tartalmaz. Még olyan jelenetet nem vágtak be, amelyek megjelenítéséhez cgi szükséges, így viszont elég fapados reakciót válthat ki mindenkiből. Az utómunkálatok utáni anyagra még valószínűleg várhatunk pár hónapot.

Animációs filmek/sorozatok, animék

Viszonylag ritkán teszek említést a rajzolt műfajról. Közben nagy kedvelője vagyok. Mégis ezen a téren válogatom meg a legjobban, éppen mit nézek és mit nem. Számítógépes animációs filmekből pár éve szinte majdnem mindent megnéztem. Ma már a messziről látszó gyengébb darabokat messzire elkerülöm. Azért volna miben megújulni ezeknek a kasszasikereknek. Párból sorozat, spin-ff is készült, főleg a Dreamworks-től. És ideje volna pótolnom az Így neveld a sárkányod sorozatváltozatának harmadik etapját. Ahogy a Csizmás kandúr széria is érdekelne, míg a Julien önálló produktumával vannak fenntartásaim. Addig a hagyományos 2d-s stílus képviselői között is akad bőven, amely érdekes lehet. A popkultúrális szériák már nem az igaziak, azért egy nyári utószinkron után Simpsons-ra is benevezek még. Family Guy-t is mondhatni megszokásból nézem már. A South Park tavalyi fellángolása különösen ígéretes volt. Helyt mégis az Archer áll igazán. A mezőnyt megtámogatja Rick and Morty, mely végre tud kicsit másabb lenni, mint a megszokott. A minimalista stílust a Cartoon Network eléggé lesilányította tartalmilag. Így jó akadnak néha olyan gyöngyszemek is, mint a bepótlásra váró Over the Garden Wall. És el is érkeztünk az animékhez, amit nem igazán követtek az aktuális szezonnal (mindössze kétszer volt kivétel: Kurokami, Highschool of the Dead), inkább utólag szoktam pótolni. A kritikák és vélemények alapján, meg egyéb műfaji besorolások döntik, engem ez érdekel egyáltalán. Amiket láttam, mégse írtam róluk, közben megérdemelnék. Mint az Elfen Lied a túlértékeltsége miatt vagy a Death Note fan-favoritságából fakadóan, már második nekifutásra nem akkora talány. A Monster-t is elkezdtem, időhiány miatt elakadtam 13 rész után vele. Minőséginek tartom, viszont nem vonz be annyira, ne érnék rá később folytatni a fontosabb pótolandó sorozatok megtekintése után. Igazán egyedi, komolyabb hangvételű darabokat keresek igazán. A túlságosan elnagyolt, olykor már idegesítő figurák. Az ecchi mértéktelen, öncélú használata. A túlzásba vitt mecha-mánia és nagyon elvont elborultságok. Túl japán romantikázás, humorizálás nagyon el tudja a kedvem venni a sorozattól, nincsenek az arányok egyensúlyban. És találkoztam pár ilyen kirívó példával, mikor az első rész után valamelyik kicsapta nálam a biztosítékot. Kénytelen vagyok bármelyik szereplővel már az elején azonosulni, elveszti az érdeklődésem azonnal. Volt olyan is, az alapokkal nem volt semmi baj, viszont három rész után akkor fárasztó baromságba torkollott, már nézni volt fájdalmas. Több szegmensében kell megfelelnie a produkciónak, ez az élőszereplősökre is ugyanúgy igaz. A keleti kultúra hiába színes, mikor egy-egy darab semmit se mond nekem vagy képes szórakoztatni. Nem könnyű rengeteg kihagyhatatlan produkciót találni, nem is lehetetlen. A lehetőségek tárháza meg kifogyhatatlannak látszik. Egy-egy gyöngy mindig akad a töménytelen adaptáció között, amelyekből időnként lehet csemegézni.