A tavasz közeledtével a sorozatos kínálat is kezd kivirágozni. Nem győzöm utolérni magam, utánpótlásból nincs hiány. Jelenleg nálam Netflix bojkott van (mégis ők hozzák ismét a legtöbb újdonságot), pontosabban, a tőlük érkező újdonságokat a sor végén kezelem, kivéve, valami nagyon felkeltené az érdeklődésem, mint ebben a hónapban is lesz rá kirívó példa (szerintem a borítókép elég árulkodó 🙂 ). Ebben a hónapban valamivel vaskosabb kínálatból lehet választani. Ez tekinthető meg lentebb bővebben.
Kis hazánkban is elérhető platforming szolgáltatás nem viszi túlzásba a kínálatát, azért a minőségre törekszik. Eddig nem láttam tőlük olyan sorozatot, ami rossz lenne. Mi sem bizonyítja jobban, tavaly három sorozatuk is bekerült a top20-amba (itt és itt). Az izraeli Tehran, Home Before Dark és nálam az első helyen végzett Defending Jacob. És a közeljövőben még be szeretném próbálni jelenleg 2. évadját taposó a horror-szériájukat, a Servant-ot, az izraeli erotikus pszicho-thriller darabjukat a Losing Alice-t (előzetes) és a For All Mankind-ot. Szerencsém volt az elmúlt évben még a See-hez (itt), melynek várom a folytatását. Vagy még nem is említettem az újraélesztett Snoopy Show-t. Könnyed kikapcsolódást nyújthat gyerekek és felnőttek részére egyaránt, hűségesek maradva a régi rajzfilmekhez és képregények hangulatához egyaránt. És kiadtak egy friss csatornapromót is, ami további szériák, esetleg filmek felé nyithatja meg az érdeklődésem. Bővebben ezeket is kifejtem.
Már szokványossá válik bizonyos időközönként újabb sorozatokkal jelentkezem. Továbbra is változatlan formátumban nyerhettek betekintést, milyen sorozatokban volt részem az elmúlt másfél hónapban. Azért akad köztük, amit tavaly már láttam. És pár Netflixes is becsúszik végezettül. Már nem akartam külön posztra hagyni ezeket sem. Volt bőven olyan darab, amir már ideje volt pótolnom, azért egy-két újdonságba is belekóstoltam. Egyelőre év sorozatáról nem beszélhetünk. Lássuk a soron következő listát.
The Flight Attendant: Kaley Cuoco parádés alakítása egy igen csapongó személyként testesül meg. Sokaknak kiakasztó lehet a túl harsány viselkedése, mégis hihető, mivel egy súlyos alkohol problémákkal küzdő ember történetét ismerhetjük meg egy látszólag könnyed hangvételű pszicho-thrillerben. A műfajkeveredés is taszítóan hathat, nem merültünk el jobban a dramedy műfaj igen szélsőséges világában. Nem egy kihagyhatatlan darab, ennek ellenére elég formabontó.
Utopia (ameriakai remake): Nem szokványos történetmeséléssel bír ez a sorozat. Az eredeti angol verzió inkább színesebb és egyedibb hangulatú volt. A feldolgozásnak sincs miért szégyenkeznie. A maga nemében egy igazán elrugaszkodott koncepció a múltat és jövőt feltáró sorozat címével azonos képregény utáni hajsza, mely egy generált világjárványt vetít előre. A fő erőssége a sorozatnak a karakterek. A történet is elég lendületes, nagyon tovább gondolni nem érdemes. Nem hiszem, egy második évad tovább tudta volna mélyíteni a mitológiát. Már ez az eredetinél sem sikerült. Egy jól működő egy évados forgatókönyv. Nincs benne több.
11.22.63.: Stephen King Kenedy gyilkosságos időutazós sztorija elég izgalmas feldolgozást kapott. James Franco meg különösen jól kezelte a központi szereppel járó kihívásokat. Nagyon átgondolt és emlékezetes jelenetekkel operáló széria lett. Megragadta úgy érzem a regény lényegét és bármikor öröm egy ilyen darabot látni.
30 coins: A spanyol horror-széria egy igen változatos szórakozás a tűzön-vízen keresztül küzdő pappal a főszerepben. Igen sokrétű lett ez a démonos sztori. A finálét viszont nem így vittem volna végbe. Ennek ellenére elégedett voltam a látottakkal. Remélem még marad a 2. évadra is az eddig tapasztalt lendületből.
Fargo 2. évad: Eredetileg nem terveztem minden évadról külön nyilatkoztatni. Nem mehetek el szó nélkül az első évadban sokat emlegetett 1979-es Minnesotai vérengzések mellett. Ezen a téren nem fogja vissza magát a sorozat. A karakterek viszont nem lettek annyira mélyek ebben az évadban. A kor szellemének való megfelelést róhatom fel egyedüli hibaként. Talán a 3. évadban jobban fognak működni ezek a részletek is. A történet viszont végig lekötött és még egy igazán WTF pillanattal is sikerült megfejelnie a készítőknek. Ezek után érdekelne, miként is szerepelt ez a momentum a forrásanyagban.
Euphoria: Az HBO tinisorozata elsőre nem mozgatott meg túlzottan, mikor hallottam róla, hogy érkezik. A pilot után egyből beszippantott a féktelen bulizások világa. Zendaya is bebizonyította számomra, több van benne egy mosolygós arcnál. Igazán lenyűgözött az ő alakítása és még erre sikeresen rátett egy lapáttal a tavalyi Trouble Don’t Last Always c. különkiadásban a Sunset Limited szintű kamaradrámával megajándékozva minket. A fiatalok problémáiról és valóságtól való meneküléséről szóló sorozat egy igen mély, elgondolkodtató alkotás lett, mely az általam nem túl kedvelt 13 reason why-t lazán maga mögé utasítja.
The Widow: Kate Beckinsale is megkapta a maga harmadik világban eltűnt férjes sztoriját. Elég csavaros történetet kapunk az afrikai milíciákba ütközve Ruandától Kongóig. Mindenkinek a béke megőrzése az érdeke, ezért bármilyen árat hajlandóak fizetni. Az igazi szörnyűségek múló emlékeknek tűnnek (lásd: Hotel Ruanda), mégsem biztonságos az esti séta egy kívülálló számára ezekben az országokban a mai napig. Igen erős és hiteles lezárást kapott a sorozat, magára a feloldozásra is játszott a történet.
Lupin: A Netflixes francia heist sorozat inkább lett egy bosszútörténet, amely tartalmaz pár kivethető húzást, ennek ellenére valamennyire érdekes a főszereplő, az életét egy regény szerint éli. Omar Sy egy nagyon karizmatikus a szerepben.
Fate: The Winx Saga: Egy tündéres animációs sorozatból kihozták, amit tudtak a készítők, úgy érzem. A Netflixes élőszereplős változat nem valami erős darab, viszont 6 részben bőven mozgalmas tud maradni, ne üljön le a történet teljesen. Ez a sulis környezet egy kisképernyős Harry Potter-ként csapódik le a démonokkal teli veszélyeket rejtő erdővel és a sötét múlt felfedésével. Igazi guilty pleasure sorozat.
sorozatpillér 