Bron/Broen – A 4. évad két rész alapján

A megszokott hosszas várakozás után elindult az utolsó etap. Nem felejtett el vérbeli kriminek és karakterdrámának maradnia egyaránt. Az első és második rész közötti átkötést kicsit kiszámíthatónak éreztem. Akkor lepődtem volna meg, tényleg egy radikális húzással borzolják fel a kedélyeket. Ennyire azért ők sem elvetemültek. Az ügy kellően érdekes és indítás képen némi aktualitást is szőttek. Más kérdés, ezzel kezdenek-e valamit, inkább a nyomozás kimenetele mellett még mindig a szereplők közötti interakción van a hangsúly. Minden döntésnek súlya és következménye van.

A humorosabb jelenetek érhető okok miatt teljesen parkoló pályára kerültek. Legalább nem erőltetik a feszültebb jelenetek oldására, hanem tényleg a történetmesélésre koncentrálnak. Ahogy megszokhattuk, vannak bőven szálak, amelyek által az új szereplőket szépen felvezetik és felmerülnek ezáltal kérdések, amelyekre végül biztos választ kapunk, ahogy egy jól megírt bűnügyi sorozattól elvárhatjuk. Hozza a megszokott sötétebb tónusú hangulatot továbbra is. Mellette kellően mélyre ásva a lelkekbe egyaránt. Nem nagyon lesz lehetőségünk ezáltal az unalomra ismét. Spoileresen folytatom.

X-Akták – Elkezdődött a 11. évad

Még mindig az előző évad legnagyobb betegségével küzd a nyitórész. Szánkba rág minden információt és a minimális feszültséget is kiöli a jelenetekből. És az e fajta tálalás miatt nem működőképes a végeredmény. Kapunk pár érdekes választ, ilyen formában viszont továbbra is érdektelenül hatnak. Hiába tervezték hosszabbra az évadot, szerintem továbbra sem lesz nyoma átívelésnek, inkább maradnak a heti esetek. És a kezdés után egy sorozat ennél hülyébb döntést nem is hozhatna. Sorban tapasztalható más Foxos sorozatoknál, az eredeti alkotók visszahozása mit sem ér, elképzelésük sincs, miként öltöztessék egy modern köntösbe a történetmesélést. Inkább marad valami szürke, halovány próbálkozás.

És a legnagyobb vicc az egészben, ezt az egészet valami kezdetleges társadalom kritikával igyekeznek köríteni, még inkább távolinak érezzük az egészet. Továbbra se tesz semmit a karakterekhez a történet, inkább elvesz belőlük. Úgy érzem, a szereplők meg lettek önálló akaratuktól fosztva és valami végtelennek tűnő lehetetlen állapoton kívül nem tudnak semmit felmutatni, aminek valami értelmet is szavazhatnánk. A két év utáni folytatás nagyjából ugyanazt a katyvaszt tárja elénk, amivel itt hagyott minket. Elvárásokat meg már réges-régen nem lehet az X-Akták felé támasztani. Elfogadjuk, amilyen és várjuk, még milyen baromsággal fognak traktálni minket vagy inkább el próbáljuk engedni, ami nem egyszerű, kicsit is kaphatóak vagyunk, mi sül ki ezekből az elborult ötletekből. Spoileresen folytatom.

Terápia – Elkezdődött a 3. évad

Az évad első esete az előítéletekről és a kitaszítottságról kíván szólni, némi iróniával oldva a hangulatot. Hozza az elvárásokat a kezdés. Hasonló napi bontású tematikával kívánja várhatóan eléri a csúcspontjait, aminek az első löketét pénteken tapasztalhatjuk meg, előreláthatólag. Mindig a társadalom egyes rétegeiből próbálnak szereplőket bemutatni, hogy kibontsák jellemrajzukat és kereké tegyék személyes drámájukat. Nem tudom, lesz-e ismét az előző évadból visszatérő páciens vagy minden napra új arcot kapunk. Itt különösen fontos az alapozás. És gyakran sokkal eredményesebb, mint egy valódi terápia, akár boldog vagy szomorú lezárást kap egy szereplő.

A lelki problémák feltárásának folyamata és a kezdeti értetlenség is ugyanúgy része a teljes kezelésnek. Az érzelmi elzárkózás és az előtérbe helyezett közöny nagyon jól lefest egy-egy esetet. Nem mindig az lesz az eredménye, amit várnának a rájuk gyakorolt önreflexiót vetően. Mégis minden egyes történet más dolgokat hoz a felszínre. Ezzel viszont nem mindenki képes megbirkózni. A környezetváltozás is jót tett, nem a megszokott rendelőben kezdték el az utolsó évadot. A színek is jóval hidegebbek voltak most. Így az epizódok között nem érezzük úgy magunkat, hogy belefásul a saját atmoszférájába a történet.

Mivel a lepergett történetek végére egy nagy lezárás is dukál, tényleg felkerüljön a pont a sorozatra. Egy ilyen egy helyben ülős tematikát mégis hogyan lehet kifuttatni. Láthattunk két remek évadzárót eddig. Főleg az előzőre elég gondolnunk. Biztos az idei toplistába is felkerül az évad. Nem hiszem, nagyon mellé lehetne vele nyúlni. Mindig tud olyat mutatni, amitől pillanatok alatt a hatása alá kerülünk. Bőven található benne elgondolkodtató momentum. Bízom benne, a végeredmény kifogástalan lesz ismét. Kezdés 7/10 simán.

Strange Things – Elkezdődött a 2. évad

Tavalyi év legjobb sorozata belekezdett második fejezetébe. Azt gondolnám, az újdonság varázsa kiveszik a folytatásból, egyelőre a kezdés hangulata igazán lekötött. Szinte észre se vettem és el szállt az idő. Inkább még mindig az atmoszféra és a szereplők félbe maradt története és az újak felfedezése, ami igazán kellemesen eltöltést jelentett. Igazán az újabb fejezet alapköveinek letételén kívül még nem volt jelentősebb mozzanat. Amit kaptunk, tényleg azokra van igazán hatással, akik a ’80-as évek filmjein nőttek fel szintén. Rájuk meg maximálisan. Nem gondolom, annyira egyedi érzést vált ki belőlem, mint az első évad, attól még érdekel, képes lesz-e ismét lehengerelni.

A felcsendülő slágerek. A korszakból összevadászható easter eggek és minden más elem annyira korhűvé varázsolja az egészet. Tényleg, minden egyes olyan részletre odafigyeltek, amely ahhoz az évszámhoz köthető. Szinte úgy érezzük, visszautaztunk az időben. Ezzel meg igazán erősen sikerült megfognia. Sok visszaköszönő környezeti tényező adta magát, amitől még inkább azt éreztem, mintha ott lennék a srácokkal, miközben próbálnak kideríteni őket foglalkoztató kérdéseket. Winona Ryder játéka is szépen visszafogott volt. Az ő reakciót is igen természetesnek éreztem végig.

Mennyire fogja a teljes évad elnyerni a tetszésemet, még nem tudom. Indításnak viszont ez nem rossz. És az a plusz egy rész se válik remélhetőleg kárára a végeredménynek. Meglátom, hogyan fog magával ragadni ez a retro világ újra. Tényleg az atmoszféra ilyen erőtreljesen fog továbbra is bizsergetni, nem lehet ezzel gond. Azért ott van némi félsz, hogy másodszorra nem ismétlődik meg a varázs és lehull a körülölelő fény, amitől megfosztottá vélik teljesen. Így meg kicsit elbizonytalanodhat az ember menet közben. Mit rejt vajon igazából az a ragyogó lepel. 7,5/10 a kezdésre.

The Walking Dead – Elkezdődött a 8. évad

Őszintén el is felejtettem volna, most indul az új évad, nem lenne tele vele az internet. Jelenleg az egyetlen régebb óta futó sorozat, ami megmaradt azok közül, amelyeknél kérdéses, meddig marad még a heti repertoárom része. Valószínűleg nem sokáig. Egyetlen primitív ösztön köt még ide. A legalapszintűbb kíváncsiság. Valljuk be, nagyon már magam sem tudom, miért nézek olyasmit, amiről tudom, veszett fejsze nyele. Izgulni nem fogok senkiért. A fontosabb szereplők úgyis védettséget élveznek. Lehet egy-két jelentéktelen karakter el fog hullni a félévadzáróig, viszont ez engem egyáltalán nem hat meg.

A legjelentősebb problémákat az alkotógárda és írószoba önjelölt bűnbakjai között kell keresni. Ami kiadnak a kezeik közül történet címszó alatt, abban egyáltalán nem érződik a belefektetett munka. Közben akadnak jó színészek, akikre rá lehetne bízni egy árnyaltabb jelemet, mégsem képesek ezzel az eszköztárral élni. És a 100. rész címszó alatt sikeresen megcsúfolták két ember emlékét is, hogy rájuk hivatkoztak, közben messze volt az emlékezetestől ez a nyitány. Arra volt jó mindössze, valamit belebegtessenek, amit el lehet nyújtani nyolc részen keresztül és februárig nem végez velünk az unalmas várakozás, szenvedhessünk tovább vele. Spoileresen folytatom.

American Horror Story: Cult (7×01) kezdése

Ez az a sorozat, amely az antológia szerkezete miatt bármikor kaphat egy újabb esélyt. Anno a pilotnál ott voltam és úgy emlékszem nem bírtam tovább három résznél. Nem ütötte meg a mércét nálam. Azért a második és a harmadik évadnyitónak is adtam egy esélyt. Tovább nem is jutottam velük. A hetedik évad előzetese viszont bejött, így négy év után ismét felmerült bennem, miért ne nézhetnék bele ebbe és nem kellett csalódnom. Eddig a legígéretesebb évadnak tűnik. Mindig más szerepbe visszatérő színészek cseppet se zavartak, mivel lehetőségem se volt rá, megunjam őket hosszú évek alatt.

Az arányokat szerintem végre egész jól eltalálták és a történetet is sikerült első körben elég földhöz ragadtan bemutatni. Az AHS védjegyéül szolgáló őrült és aberrált jeleneteket remekül kezelték, nem vették túl öncélúra ezeket a dolgokat, így valamilyen szinten működtek is. Látszólag az emberek belső félelmeire próbálnak építeni a készítők, persze szigorúan amerikai szemszögből. Volt itt aktuálpolitika, fóbiás anya, aki a saját nemét szereti. És egy megszállott szeparatista. Ügyesen játszva az elemekkel, a részek előrehaladtával összemosódjon képzelet és valóság.

Azért tartok tőle ez a koncepció is pár részen belül túl harsánnyá válhat. Remélem most nem fognak úgy elszállni és totál érthetetlen eszementségbe átcsapni a készítők, mint korábban tették. Úgy érzem ismét, egy ponton ez az évad is elveszít, biztos menet közben kiszállok. Addig meg talán rám cáfol és képes lesz meglepetést szerezni végül a történet. Meglátjuk, mennyire lesz életképes a folytatás. Kezdés 6,5/10.

South Park – Elkezdődött a 21. évad

Nagyon aktuális próbál lenni a sorozat. Ezt az elmúlt három évben átíveléssel erősítették fel, amely nem igazán úgy sült el, ahogy elvártuk volna. A sorok közé beszivárgott igencsak a politika, amelyből annyit érzékelünk, akar valamit mondani a változásról az évadnyitó, mégsem tudjuk úgy érzékelni, különösen érdekeljen minket a válasz. A különféle szálak nem igazán tudták azt a gondolatmenetet ébreszteni bennünk, amit szántak megmutatni nekünk, így meg lehet egy nagy adag hiányérzetünk a történettel kapcsolatban. Nem egy kerek egészet kaptunk. Hiába akarnak nagyot mondani az alkotók, nem képesek a laikusok számára is értelmezhetően közölni azt.

Állítólag a következő részek ismét függetlenek lesznek egymástól és talán sikerül még szórakoztató és elgondolkodtató részekkel szolgálni és nem valami koherens dologgal próbálkoznak ismét, amely végeredményben mindig igen vázlatos lett. A koncepció már rég túl nőt a srácokon, közben elsikkadt valami, amitől a korábbi részek jobban működtek és ezerszer újranézhetőek maradtak. Ennek a hiányosságnak a fennmaradása már beágyazta magát és az állandó megújulni akarás két évtized után se tud semmi emlékezetest és maradandót felmutatni. Legfeljebb egy-egy epizód erejéig, az meg édes kevés.

A különböző tematikák végigvitele után nem tudom, idén mire számítsak a South Park-tól. Mivel tényleg már nincs semmi elvárásom, legfeljebb annyi, valamennyire szórakoztasson. Nem pedig felesleges fejvakarással terheljen. Meglátjuk, mihez is kezd ez az évad, mivel a kezdés után az irány homályba veszett teljesen. Így meg kapaszkodó nélkül veszik a feledésbe egy hajdanán szép emlék. 5/10 indítónak.

Law & Order: SVU – Elkezdődött a 19. évad

Két év és megelőzi évadszámmal az anyasorozatot. Kevés veterán (pláne nyomozós) széria van, amit érdemes követni. Az SVU ezen kevesek kivétele. Az évadnyitó egy korábbi ügyre épül, még sincs epizódos előzménye az ügynek. A rutinos levezetés mellett érződött a magánéleti szál főként időkitöltésként van jelen, mivel a jogi szálba nem volt túl sok puskapor, így politikai irányba próbálták terelni a kimenetelt. Ezáltal egy nem túl érdekfeszítő epizód született. Nagyon súlya nem volt az eseményeknek, közben próbálták drámával tetézni a dolgot. Peter Jacobson újbóli szerepeltetése se volt emlékezetesebb, mint 6 évvel ezelőtt. Az eltelt idő stimmel, míg egészen más karaktert játszott korábban. Ettől a kapaszkodótól is megfosztva a hűséges nézőket.

Annyira vázlatosan lett az egész bemutatva, mintha törvényszerű volna ilyen gyenge lábakon álló forgatókönyvnél együtt kellene érezni az áldozattal. Amy Smart jól hozta a kötelezőt, az ő játéka se tett sokat az összképhez. A játékidő legérdekesebb pillanatára meg szántak félmondatot, hogy minimális remény maradhasson egy minimális átívelésnek, ami nem idegen a készítőktől. Az évad kezdése rendszerint gyenge szokott lenni, utána pár részen belül beerősítsenek, mintha egy hosszabb szünetre mennének az írók két évad között. Az agyonnyúzott téma végeredményben fásultságról ad tanúbizonyságot, amit eddig mindig sikeresen orvosoltak végül. Meg van az előnye, nem összefüggő részekből áll egy sorozat. Viszont a hátránya az, nem igazán van olyan pillanat, amire korábbról támaszkodhatnánk.

A rengeteg hullámvölgy ellenére még mindig a legemlékezetesebb ügyekkel operáló procedural a sorban. Nem az első és utolsó eset, hogy gyengébben muzsikál egy-egy rész. Bőven kárpótolva leszek a kitartásomért még az évadban és legközelebb valamivel lelkesebb véleményt alkothatok az egyik meghatározó, második X felé közeledő darabról, amelyről kár volna lemondani. Akinek kimaradt és az egyszeri eseteken kívül a hosszabb távú jellemfejlődés is érdekel valakit, nem túl hálás feladat neki gyürkőzni 400 feletti epizódszámnak. Végeredménybe megéri a belefektetett idő, így sokáig gyengébb epizóddal nem fog találkozni. Ez a probléma később ütközött ki a sorozatnál. Ennyi idő távlatában nem is csoda. Mindenképp egyedi és tanulságos élménnyel gazdagodhattam az évek alatt és remélem még gazdagodni is fogok. Kezdés meg egy 5,5/10 volt.

The Big Bang Theory – Elkezdődött a 11. évad

Az elmúlt egy évben nagyon a háttérbe redukálódott ez a sitcom számomra. Gyakorlatilag akkor nézek belőle pár epizódot, mikor eszembe jut, hogy elmaradtam vele. Még mindig képes kellemes pillanatokat és meglepetéseket is okozni a sorozat, amely valamennyire még visszahozza az érdeklődésem, merre lehet még kanyarintani a történetet. Egyelőre nem érzem, végleg el kellene felejtenem a zseni társaságot, az életük teljesen átértelmeződött rég, még van mivel szórakoztatni a nézőket, ez a mérce nem is egyenletesen halad végig egy évadon belül.

A fináléról annyira megfeledkeztem, hogy a kezdés előtt azt is pótolnom kellett, azért nem éreztem, elfecséreltem volna vele az időt. Még nem ért minden szereplő révbe. Végül mindenkinek kiteljesedik talán az élete és a kevésbé szerencsések is megtalálják végül a boldogságot. Sok embert zavart a romkomba hajló epizódok és a kockalét háttérbe szorítása. Ennek ellenére még bőven érdemes követni a sorozatot, nem is rendszeresen nézve, azért bizonyos időközönként felzárkózni vele.

Nekem még mindig okoz kellemes perceket, így biztos nem fogom végleg mellőzni őket. Remélem, még fog legalább ennyire működőképes maradni a jövőben. Kezdés 6,5/10.

Rick and Morty – Elkezdődött a 3. évad

Az április 1-én bemutatott évadnyitó után a 3×02-re várni kellett kicsit. Még az előző évad közvetlen folytatása igencsak bejött, addig a Mad Max-es epizód kevésbé, nem bánom, vártam vele kicsit, mivel az uborkaszezonos sztoriba töménytelen ötletet pakoltak bele. Még mindig Rick a megmondó ember. Nem rejti véka alá nyers véleményét. A család többi tagja meg viszonyul őrült életmódjához. A kreativitás tárháza még közel se merült ki. Még mindig van bőven fantázia benne, hogy még jó darabig az élbolyban legyen a sorozat. És itt semmi sem szokványos, viszont a szereplők viszonyrendszere a sorozat kezdete óta épül, egy laikus nem valószínű x-dik epizód után be tud kapcsolódni.

Jelenleg van egy átívelés a történetben, attól függetlenül egy egész szép univerzum épült ki röpke két tucat epizód alatt. És még nem tudom hova lehet ezt fokozni. A humor és az igazán elszállt koncepció adja meg igazán a sava-borsát az egész mechanizmusnak. Bármi megtörténhet és mernek az alapfelálláson is változtatni mellette. A dilemmázást végül ne vigyék túlzásba. Az lehet az egyedüli hátulütője a behozott helyzetnek, amit egy csapásra bármikor feloldhatnak gond nélkül. Ezzel meg könnyen a saját csapdájukba eshetnek a készítők. Remélem nem éri el egy ilyen hullámvölgy a fővonalat, amihez hasonlót sehol másutt nem találni.

A számtalan univerzum mellett a karakterek bőven hoznak annyi szint, amely még inkább egyedivé teszi a szériát. Még sok évig szívesen élveznénk ezt a szisztémát. Mivel nincsenek határok közé szorítva a dolgok. Tényleg a képzelet szab határt a tudományos fantasztikum köré épült remekbe szabott darabnak. Három rész alapján az évad eddig 8,5/10.