március 2016 havi bejegyzések

The Walking Dead 6×15 – Szétszéledés

by

Nem tudja az ember mire vélni, mikor a karakterek mennek a saját fejük után és belegondolva. Ezt tervezték felvezetésnek. Az a bizonyos katalizátor begyújtása elmaradt egyelőre. Inkább próbálták összezavarni a nézőket. Érződött ez már a cold opennél. És ez az évadban nem az első esett, hogy valami komolyabbat próbálnak előrevetíteni, amihez semmi köze nincs a hozzákapcsolódó jelenetnek. Nekem ez nagyon azt az ötlettelenséget tükrözi, ami inkább kiábrándító, mint felcsigázó lenne.

bscap1719

A puszta parasztvakításon túl végeredményben semmit se hozott ki magából a rész. Ki így, ki úgy érte el ezt a mély pontot. Nem igazán sugallja az átgondoltságot ez a játszma, ami igazán a fináléban veszi kezdetét. Nagyon remélem, az jobban fog elsülni azért. Nem ennyire tutyimutyi módon. Voltak itt is jó pillanatok, amik a badass megmozdulásokban kimerültek. Azon felül, ami kaptunk, egy igen elcsépelt galliba, amit okosan ki lehetett volna játszani, mégsem így történt. Spoileresen folytatom.

bscap1720

Bővebben… →

Mikor elmúlik az újdonság varázsa

by

Ez az állítás ugyanúgy helytálló sorozatok esetében egy új évadnál, filmeknél meg a folytatás, következő film esetén a brand alatt. Ilyenkor érezzük, hogy nem az igazi vagy mi ízlésünktől tér el az adott produkció. Széles körben láttam már példákat, viszont manapság akkora kínálat van egyes felkapottabb koncepciók esettén, úgy érezhetjük, egymás hegyén-hátán készülnek vagy nem igazán ugornak meg olyan elvárásokat, amik már irreálisak. Leginkább a lényege, szórakoztató maradjon végig a produkció. Valakit a könnyedebb darabokkal, míg mást kicsit komolyabb hangvételűekkel lehet megnyerni. Általában még műfajon belül is szeretem, igazán változatosak tudnak lenni a filmek/részek, hogy szívesen álljak neki a következőnek. Mikor valami hasonló érzést várunk a következő felvonástól, mint az előzőtől kaptunk, akkor nem biztos megkapjuk. Ekkor történik az, sokan elpártolnak a látottak után vagy a negatív kritikák esettén, amely egyes daraboknál érthetetlenséget szül mások részéről. Ezért se könnyű. Optimális mércével még a gyengébb darabok is lehetnek élvezhetők, míg a teljesen átlagosak, amik elsikkadnak, mégis meg van a kellő közönsége, ne csiszoljanak rajta tovább a készítők. És a gondos odafigyelés, a szegmensekre határoltság nem történik meg, inkább lejjebb nyomják a korhatárt, a hatalmas büdzsé mihamarabb megtérüljön, közben pont a tartalmi tényezőkről feledkeznek meg többnyire, azért nem lesz maradandó, klasszikus vagy kultikus jellegű egy csomó darab, mivel nem tudja hozni az a minőséget, ami kielégítő lenne. Ez lehetne orvosolni, mégsem akarják. Így többször eladni ugyanazt a közönségnek a saját értékrendjük tendenciáját csorbítják.